Megéri-e még alkalmi munkavállalókat* foglalkoztatni?

2022. július 1-étől az adótörvények módosításra kerültek, az addig jól megszokott egyszerűsített foglalkoztatás 1.000 Ft-os tételes közteher mértéke megváltozott. A közterhet a mindenkori minimálbérhez igazították, a minimálbér 1%-át kell megfizetni minden napra, amikor alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk. Ennek mértéke jelenleg 2.700 Ft/nap, ami jelentősen megnöveli az alkalmi foglalkoztatás költségeit.

A változások kapcsán érdemes ismét megvizsgálni, megéri-e még mindig alkalmi munkavállalót alkalmazni vagy érdemesebb munkaviszonyba bejelenteni a foglalkoztatottat?

Nézzünk rá néhány példát:

KIVA-s cég, minimálbéres fizetés esetén az alábbiak szerint alakulnak a nettó bérek és a közterhek:

A példában látható, hogy az EFO-s foglalkoztatás 15 napra jutó költsége összességében magasabb, mintha az azonos időszakra a munkaviszonyba bejelentenénk a dolgozót, azonban az Adóhivatalnak befizetendő adó fele csak a munkaviszonyos alkalmazásban jelentkező adótehernek, míg a munkavállaó számára kifizethető nettó bér jelentősen kedvezőbb.

Az EFO esetében a munkavállalók felé lényegesen magasabb nettó jövedelem kommunikálható alacsonyabb összes költség mellett, hiszen a munkaviszonyos foglakoztatás esetében a teljes költségünkből a kifizethető bér 60%-ot tesz ki, addig az alkalmi foglalkoztatás esetében ez 86 %.

De nézzük meg, mi a helyzet, ha a cég TAO szerinti adózással állapítja meg adókötelezettségeit:

A munkaviszonyos foglalkoztatásnak így még magasabb a költsége, azonban csak az Adóhivatal felé teljesítendő adófizetési kötelezettségünk nő meg, a dolgozónak kifizethető nettó bér nem változik. Az alkalmi foglalkoztatás számai megegyeznek a korábban a KIVA esetében bemutatottal.

Ebben az esetben is ugyanazt állapíthatjuk meg, az alkalmi foglalkoztatás teljes költsége magasabb a munkaviszonynál, de míg a munkaviszony esetében a teljes költség 59 %-a fizethető ki a dolgozónak, addig az alkalmi foglalkoztatás esetén maradt a közel 86%-os arány.

A nettó bér arányt vizsgálva kicsivel még kedvezőbb a helyzet, ha az összehasonlítást a garantált minimálbér számaival számítjuk ki, a nettó bér aránya megközelíti a 88 %-ot.

Összességében láthatjuk, hogy az alkalmi munkavállaló foglalkoztatása még mindig jobb megoldás a rövidtávú alkalmazás esetére, mint ha bejelentenénk munkavállalóként, a teljes költségen belül kifizethető munkabér aránya sokkal magasabb.

*EFO-s bérként a példákban a mentesített keretösszeggel számoltam, ez a maximálisan egy napra egyéb adóteherrel nem terhelt, kifizethető napibér