Céges autóhasználat - Hogyan járunk jobban?

Az autóhasználat során ismételten felvetődik a kérdés, hogyan járunk jobban: céges tulajdonban lévő autót használunk céges és magáncélra egyarán vagy magánszemélyként tulajdonolt autót használunk a cég érdekében is? A hazai folyamatosan változó szabályozási dzsungelben időről-időre célszerű feltenni ezt a kérdést, hiszen sokszor egy aprónak tűnő módosítás is több 10.000 Ft költség előnyt vagy hátrányt jelenthet. Ilyen költségváltozás volt pl. a cégautó adó jelentős emelése, vagy az elektromos töltésű magántulajdonú autók töltési költségeinek átalányköltségként történő elszámolhatóvá tétele.

A dízel üzemű haszongépjárművek költségét nem is érdemes vizsgálni, hiszen itt teljesen egyértelműen a céges tulajdon vagy lízing a kifizetődő, elég csak az ÁFA szabályokra utalni.

Személygépkocsik esetén azonban már van értelme kicsit számolni és úgy meghozni a döntést.

Nézzük a két esetet külön-külön.

A cég tulajdonában vagy lízingjében lévő autó választása esetén alapvetően két okot jelölnek meg a döntéshozók:

• KKV szinten a lefontosabb, egy személyautó beszerzésére és fenntartásának költségeivel szemben azt kell mérlegelni, ha nem céges tulajdonba vesszük meg, akkor ezt az összeget jövedelemként (bérként vagy osztalékként) kell a cégből kivenni, hogy az adott autót megvegyük és fenntartsuk.

• A céges autó a magyar gyakorlatban jelentős juttatásnak minősül, bizonyos beosztások esetén szinte kikerülhetetlen juttatási elemként jelenik meg. Természetesen egy ilyen juttatás a munkavállalók részéről is jó esetben emeli a céggel szembeni lojalitást és csökkenti az elvándorlási hajlandóságot. Arról nem is beszélve, hogy a közvélekedés szerint a konkurencia úgyis beígérné!

• A céges autó költségeinek elszámolhatósága szintén jelentős szempont, hiszen az előző pontban szereplő érvek elfogadása esetén a juttatási elem összes költsége lényegesen alacsonyabb, mintha hasonló értékű juttatást bérként biztosítanánk. Durva kalkulációként elfogadhatjuk, hogy a középkategóriás autó korlátlan használatú cégautóként történő biztosítása a munkavállaló számára mintegy havi 100.000 nettó jövedelemmel egyenértékű juttatásnak tekinthető. Könnyű belátni, hogy ennek a bérként történő kifizetésével szemben ez miért előnyös a vállalkozás számára.

Ebben az esetben a következő költségek számolhatók el céges költségként, amennyiben a cégautó adó megfizetését választjuk, de nem kívánunk útnyilvántartást vezetni:

• Gépkocsi beszerzési értékének értékcsökkenése, vagy nyílt végű lízing esetén a havi lízing díja
• A lízing felszámított ÁFA tartalmának 50 %-a
• az üzemanyag nettó költsége
• a gépjármű karbantartási költségei, illetve azok ÁFA tartalmának 50 %-a

A céges költségelőnyt tovább növelhető, amennyiben többlet adminisztrációs terheket vállalva útnyilvántartást vezetünk, hiszen így pl. a lízingelt autó ÁFA-jának akár a teljes összege visszaigényelhető, vagy a karbantartási költségek ÁFA-ja is teljesen levonható. Természetesen ebben az esetben a magáncélú használat gyakorlatilag legálisan kizárt. Az adminisztrációt jelentősen könnyítheti, hogy ma már elérhetőek olyan szoftveres megoldások, amelyek képesek akár a telefon navigációja alapján is útnyilvántartásokat készíteni, sőt bizonyos esetekben a kisteherautók menetlevélvezetését is megoldani. Például ez: Kipróbálom tízezrek kedvencét!

Hátrányként talán a legjelentősebb tétel a cégautó adó, amelynek mértéke függ a gépkocsi teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától.

A Gjt. szerint a cégautóadó tárgyát képezi az a személygépkocsi, amely:

• nem magánszemély tulajdonában álló belföldi hatósági nyilvántartásba vett, magyar rendszámú személygépkocsi,
• magánszemély tulajdonában álló vagy hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi, amely után az Sztv.8 szerinti költséget, ráfordítást, vagy az Szja tv. szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el

A cégautóadó fő szabály szerint negyedévenként, önadózással (mely ez esetben adómegállapítási-, adóbevallási- és adófizetési kötelezettséget jelent) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennáll. Ezt a naptári negyedévet követő hó 20.napjáig kell bevallani, illetve megfizetni.

Az adó mértéke

Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján a következő:

A magánszemély tulajdonában lévő autó használatát preferáló vállalkozások érvei kicsit eltérnek. A leggyakrabban megfogalmazott indokok elsősorban a következők:

• A vállalkozás csak a tulajdonosának vagy a magas beosztású vezetőknek kíván céges autót juttatni, de azért szeretne más munkavállalóknak is ezen a módon költséget téríteni.
• Ez a megoldás jóval kevésbé terheli a vállalkozás költségeit, hiszen csak az adott utazással kapcsolatos közvetlen költségek jelennek meg, nincs beruházási vagy bérlettel kapcsolatos folyamatos költség.
• Nincs cégautó adó fizetési kötelezettség.
• A munkavállalónak a NAV által közölt átalányköltségek figyelembe vételével megállapított költségtérítések teljesen adómentesek, akár többlet jövedelem kifizetésére is alkalmas megoldás lehet. Természetesen tudjuk, hogy fiktív utakat senki nem számol el!
• A munkavállaló esetleges távozásakor nem marad a nyakunkon egy felesleges autó.

Ebben az esetben a vállalkozás szempontjából felmerülő költségek köre is leegyszerűsödik, hiszen a NAV az adott autótípushoz köthető üzemanyag norma alapján kiszámított üzemanyag áron felül csak a 15 Ft/km átalányköltség jelentkezik. Persze, ha nem ragaszkodunk az adómentességhez, az általányköltség növelhető. Fontos változás, hogy az üzemanyag költségként már az elektromos autók töltési költségei is elszámolhatók az alábbi módokon:

• Plug-in (tölthető) hibridek üzemanyag-elszámolása

A tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a vonatkozó kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalány 70%-a.

Példa:

Egy 1600 cm3-s, benzines személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalány értéke 9,5 liter / 100 km, az ezzel egyenértékű plug-in hibrid autó alapnorma-átalány értéke ennek 70%-a, tehát 6,65 liter / 100 km.

• Tisztán elektromos autók üzemanyag-elszámolása

Az elektromos autók terén is konkrét számot publikált a Közlöny, amely szerint a tisztán elektromos járművek esetében 3 liter / 100 km 95-ös, ólmozatlan benzin aktuális hivatalos NAV üzemanyagárának az összege számolható el adómentesen.

• Nem tölthető hibridekkel

A nem tölthető, kevésbé elektromos használaton alapuló hibridautók üzemanyagköltség-elszámolási alapnorma értékeként a kormányrendelet szerint továbbra is csak a gyártó vagy műszaki szakértő által megállapított átlagfogyasztási érték használható.

A kezdő kérdésünket tegyük fel ismét: Céges autó vagy magántulajdonú autó használata előnyösebb-e vállalkozásunk számára?

Láthatjuk, hogy a válasz erősen függ attól, milyen célt akarunk elérni, a működésünk prioritásait hogyan határozzuk meg. Az azonban egyértelműen kimondható, hogy a cégtulajdonosok és a vezető munkavállalók esetében mindenképp a céges autó tekinthető előnyösebb megoldásnak, még akkor is, ha cégautó adót kell fizetnünk. Az pedig, hogy ez a költségelőny mekkora mértékű, már csak az egyéni döntéseink függvénye.