Biometrikus azonosítás

A biometrikus azonosítás különböző fajtáinak működése egyaránt azon alapul, hogy a rendszer az emberi szervezet vagy viselkedés valamely egyedi sajátosságáról mintát vesz, azt digitális adattá konvertálja és adatbázisban tárolja, majd az aktuálisan levett mintát összeveti az ebben az adatbázisban tárolt mintákkal.

A hivatalos definíció szerint a biometria az alapján azonosít, ami az ember maga, nem pedig az alapján, amit tud (kód, jelszó), vagy amije van (kártya, távirányító). Ez utóbbiak a megfejtésük vagy eltulajdonításuk esetén azok már valójában nem azt a személyt fogják azonosítani, akihez eredetileg hozzárendelték.

A biometrikus azonosítás változatai

A biometriai azonosítás során használnak fizikai jellemzőket: ujjlenyomat-, kéz- írisz-, arcazonosítást és DNS-elemzést, valamint azonosíthatnak viselkedésbeli jellemzők pl. gépelési stílus, aláírás vagy hang.

Mi szükséges ahhoz, hogy az emberi szervezet vagy viselkedés bizonyos tulajdonsága alkalmas legyen a biometrikus azonosításra?

• egyediség (mindenkinek van, de különbözik másokétól)
• permanencia (a korral, betegséggel járó változások során nem változik)
• mérhetőség (adattá konvertálható)
• gyors azonosíthatóság (elvárt teljesítmény)
• elfogadhatóság (a mintavételt ne utasítsák el pl. higiéniai okból)
• megbízhatóság (hamisítás, kikerülés elkerülésére)

A biometrikus azonosítási metódus 4 lépése

1. Mintavétel az adatbázishoz: ujjlenyomat, kéz, tenyér, hang stb. beolvasása mindenkiről, aki az azonosítási rendszerben érintett lesz.
2. Adatbázis létrehozása: a fiziológiás jellemzőkről beolvasott mintákat, illetve az azokból készült bináris kódot nevesítve, személyhez rögzítve eltárolja a rendszer.
3. Felhasználói mintavétel: a rendszer beolvassa az aktuális mintát az azonosítandó személyről, és ezt kódolja, ha szükséges.
4. Ellenőrzés vagy azonosítás: a beolvasott aktuális mintát a szoftver összeveti az adatbázisban rögzített adatokkal.

A biometrikus beléptető rendszerek biztonsági mutatói

Az alábbiakban összehasonlítjuk néhány biometrikus beléptető rendszer jellemzőit:

 Azonosítás          FAR*          Idő (s)       Megbízhatóság       Állandóság           Higiénia

 Arc                   2000:1             1                alacsony               nem                 megfelelő

 DNS                    n.a             órák               magas                 igen             mintától függ

 Érminta               n.a              0,4               közepes                igen                megfelelő

 Hang                 500:1               5              alacsony               igen/nem           kitűnő

 Írisz             12 000 000:1        n.a           nagyon magas          igen                megfelelő

 Kéz                    700:1              <5              alacsony                 nem                alacsony

 Retina          10 000 000:1     10-15         nagyon magas            igen               megfelelő

 Ujjlenyomat  1 000 000:1     0,2-0,4            közepes                  igen                alacsony

* "A FAR (False Accept Rate) mutató azt mondja meg, hány helyes azonosításra jut egy téves."

Adatvédelem és aggályok

Az Európai Unió már 2004-ben úgy döntött, hogy az útleveleknek tartalmazniuk kell az ujjlenyomatot. (Magyarországon 2006-ban kezdték kibocsátani a biometrikus útleveleket.) Ezzel akkora nemzetközi adatbázis jött létre, amelynek a kezelése rendkívül komoly biztonsági követelményeket támaszt.

Szeptember 11. után a biztonságra való törekvés még jobban megerősödött, olyan méreteket öltve, amelyet előtte el sem tudtak képzelni. Például a rabosítás során levett ujjlenyomatok (vagy egyes országokban az írisz) adatai eredetileg csupán a büntetőeljárásban, illetve a bűnügyi nyilvántartóban voltak megtalálhatóak, de ma már a terrorizmus elleni harc intézkedéseinek következtében a mindennapok részévé váltak.

A modern kor azonosítási procedúrája automatizálódik, berendezések és szoftverek végzik a beérkezett és a tárolt információk összevetését, nem pedig a határőr vagy rendőr ellenőrzi a fotót és a személyt. Ezzel együtt 2012-re már több százezer hamis biometrikus útlevél került forgalomba az EU-ban, és több százezer olyan, amelynek az ujjlenyomat mintája értékelhetetlen. Főleg gyermekek és idősek ujjlenyomatai bizonyultak megbízhatatlannak, de az EP már végzi a biometrikus útlevelek felülvizsgálatát.

Vigyázat, csalnak!

A biometrikus beléptető rendszer biztonságosságát is a legsebezhetőbb pontja határozza meg. Ezért a műszaki fejlesztők és a csalók egyaránt a gyenge pontot keresik, nyilvánvalóan különböző okokból, de minden bizonnyal egymással versenyezve.

Már jó ideje nem számít komoly ujjlenyomat olvasó rendszernek a nemzetbiztonságban az, amelyet át lehet vágni egy levágott ujjal, de még a fejlettebbeket is becsaphatja ma még egy jól elkészített szilikon ujjlenyomat.

Kezdetben még egy nyomtatott fotó az íriszről vagy egy mesterséges szem elegendő volt a rendszerbe való illetéktelen bejutáshoz, majd javultak a leolvasók és jöttek a speciális kontaktlencsékkel való sikeres támadások. Ezek használata viszont ma már egyértelműen lebukáshoz vezet. A szemgolyó sejtjei olyan gyorsan halnak el, hogy értelmetlen próbálkozás lenne egy biometrikus azonosítás miatt eltávolítani azt a természetes helyéről.

Az arcfelismerő rendszereket ideiglenes álcákkal, sminkkel nem lehet befolyásolni, de maszkokkal (itt is a szilikon a nyerő) sikerülhet a csalás egyes esetekben. A legbiztosabb átvágás persze a plasztikai sebészet alkotta új arc, de orvosi okokból ez is korlátozott mértékben lehet hatásos. Esetleg meg kell kérni az egypetéjű ikertestvért, mert a tökéletesen egyforma ikerpárokat egyelőre még nem sikerült megkülönböztetni.